Az Europäische Wertén találtam az alábbi szemelvényt, mely a mohamedánok által a vitákban használt leggyakoribb érveket foglalja össze:
1. Nem olvastad a Koránt!
2. Nem MEGFELELŐEN olvastad a Koránt!
3. Rossz fordítást olvastál!
4. A Koránt nem lehet más nyelvekre lefordítani, mert az isten szava!
5. Ha olvastad is a Koránt, akkor rosszul értelmezted.
6. Ha egyes részeket megértettél, akkor sem értettél meg mindent!
7. Ha a Koránt valaki egy életen át tanulmányozza, még akkor sem lehet megérteni.
8. Nem vetted figyelembe a kontextust!
9. Minden tisztelet nélküli intoleráns rasszista vagy!
10. Hitetlen vagy, ígyhát nem is értheted a Koránt!
11. Pszichikai problémáid vannak, orvosra van szükséged!
12. A szunniták nem igazi muszlimok!
13. A siíták nem igazi muszlimok!
14. Az aléviták nem igazi muszlimok!
15. A wahhabiták nem igazi muszlimok!
16. MI vagyunk az igazi muszlimok!
17. Allah vezessen téged az igaz útra/ Allah bocsássa meg a szavaidat/ (stb.)
18. Kufár vagy és úgyis a pokolra jutsz, insallah!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése
2007. április 27., péntek
2007. április 17., kedd
2007. március 23., péntek
WikiIslam - az iszlámkritikus enciklopédia
Megnyílt az iszlámkritikus enciklopédia, a Wikiiszlám. Az ötlet kezdeményezői közt számos volt muzulmán, akik "elhagyták" a muszlim hitet.
A címoldalon a felszólítás: ez az iszlámról szóló enciklopédia, ahol a kritikus megjegyzések szerkesztőinek nem kell félniük a cenzúrától.
A kezdeményezés célja tehát az iszlám valódi arcának bemutatása. Ajánlott olvasmány mindenkinek...
Rögtön a címoldalról: pedofília a Koránban.
A címoldalon a felszólítás: ez az iszlámról szóló enciklopédia, ahol a kritikus megjegyzések szerkesztőinek nem kell félniük a cenzúrától.
A kezdeményezés célja tehát az iszlám valódi arcának bemutatása. Ajánlott olvasmány mindenkinek...
Rögtön a címoldalról: pedofília a Koránban.
2007. március 13., kedd
A béke vallása 3.
Az alábbi rajzot az iszlám világnak dedikálnám, cserébe a Mohamed-karikatúrák megjelenését követő reakcióikért, mellyek Európa felvilágosodott elméi számára világossá tették, hogy az iszlám valójában egy hihetetlenül erőszakos és intoleráns vallás. Külön ajánlva a rajzot Theo Van Gogh gyilkosainak.
Aki esetleg nem tudná Theo Van Gogh holland rendező volt, aki életével fizetett azért, hogy kritizálni merészelte az iszlámot.
Akinek van alkalma, keressen rá filmjére, a Submission-re.
És akkor a beígért kép:
Aki esetleg nem tudná Theo Van Gogh holland rendező volt, aki életével fizetett azért, hogy kritizálni merészelte az iszlámot.
Akinek van alkalma, keressen rá filmjére, a Submission-re.
És akkor a beígért kép:
Frissítés:
a Submission c. film innen letölthető. Vagy akár innen is direkt (46 MB). A címe egyébként az iszlám fordításából származik. Az iszlám ugyanis alávetettséget (submission) jelent.
2007. március 12., hétfő
A béke vallása 2.
A szeretet és béke vallása témakörében az alábbi arcképcsarnok:
Szinte hallom a térítő hangjukat a képen ábrázolt békés muszlimoknak, akik éppen belsőleg vívódnak a gonosszal, hogy próbálják kikövetelni, hogy elhiggyük, hogy az iszlám a béke vallása.Igazából ábrázatukat buddháéhoz hasonlítanám. Ó, Istenem, ez a belső lelki béke, ez az odaadó szeretet, ami az úriemberek arcáról sugárzik.
De nemámnekem idejön valami agymosott dhimmi és bekommentálja mégegyszer, hogy az iszlám a béke!!
Ja, és az iszlám = a tolerancia témakörében ajánlom figyelmetekbe azokat az Europäische Werte blogon is olvasható idézeteket, mikoris a muzulmánok a zsidókat majmokhoz, a keresztényeket pedig disznókhoz hasonlítják. Hát igen, az iszlám mindig is békében élt más vallásokkal... aki meg nem akart békében élni a muzulmánokkal, azt lefejezték... fognak ők itt vitázni, érvelni!!
Szinte hallom a térítő hangjukat a képen ábrázolt békés muszlimoknak, akik éppen belsőleg vívódnak a gonosszal, hogy próbálják kikövetelni, hogy elhiggyük, hogy az iszlám a béke vallása.Igazából ábrázatukat buddháéhoz hasonlítanám. Ó, Istenem, ez a belső lelki béke, ez az odaadó szeretet, ami az úriemberek arcáról sugárzik.De nemámnekem idejön valami agymosott dhimmi és bekommentálja mégegyszer, hogy az iszlám a béke!!
Ja, és az iszlám = a tolerancia témakörében ajánlom figyelmetekbe azokat az Europäische Werte blogon is olvasható idézeteket, mikoris a muzulmánok a zsidókat majmokhoz, a keresztényeket pedig disznókhoz hasonlítják. Hát igen, az iszlám mindig is békében élt más vallásokkal... aki meg nem akart békében élni a muzulmánokkal, azt lefejezték... fognak ők itt vitázni, érvelni!!
Megtért bárány...
Mint arról az Europäische Werte és az Onkel Allah blog jelent, több, mit 15.000 muszlim tér át keresztény hitre évente Franciaországban.
A legutóbbi muzulmán számadások évente 4000 német keresztényről jelentenek, akik muzulmán hitre térnek át.
Nos, az arányok nem rosszak... úgy megy az iszlamizáció, mint valami klasszikus tánc: egyet előre, kettőt hátra.
Miért mégis a muzulmán hitre térőknek van nagyobb visszhangja? Nos, ez két okra vezethető vissza:
1. dhimmi médiáink kiherélve a második világháború (egyébként valóban szörnyű) emlékétől, valamint a divatos liberalizmustól vezérelve nem foglalkoznak vezető kultúráink propagálásával. Az nem "trendi". Családot alapítani ma nem "sikk". Melegnek lenni, meg muzulmán hitre térni, az a szenzáció.
2. A kereszténységre áttért muzulmánok azért is csöndesebbek muzulmán hitre tért keresztény társaiknál, mert utóbbiakat nem fenyegetik meg halálosan a családtagok, és hittársak, míg előbbieket igen.
A legutóbbi muzulmán számadások évente 4000 német keresztényről jelentenek, akik muzulmán hitre térnek át.
Nos, az arányok nem rosszak... úgy megy az iszlamizáció, mint valami klasszikus tánc: egyet előre, kettőt hátra.
Miért mégis a muzulmán hitre térőknek van nagyobb visszhangja? Nos, ez két okra vezethető vissza:
1. dhimmi médiáink kiherélve a második világháború (egyébként valóban szörnyű) emlékétől, valamint a divatos liberalizmustól vezérelve nem foglalkoznak vezető kultúráink propagálásával. Az nem "trendi". Családot alapítani ma nem "sikk". Melegnek lenni, meg muzulmán hitre térni, az a szenzáció.
2. A kereszténységre áttért muzulmánok azért is csöndesebbek muzulmán hitre tért keresztény társaiknál, mert utóbbiakat nem fenyegetik meg halálosan a családtagok, és hittársak, míg előbbieket igen.
2007. január 7., vasárnap
A béke vallása, avagy az uszító muszlim
Mint arra jelen blog indításánál is hivatkoztam, a "pál-sauli fordulat" életemben az iszlámot illetően a dán karikatúrák megjelenését muzulmán oldalról követő (a valóságban azt majd' egy évvel meghaladó, mely arra enged következtetni, hogy megrendezett műbalhéról volt szó) demonstrációsorozatok és erőszakhullám hatására következett be. Ennél fogva a karikatúra-bitránnyal kapcsolatos híreket a különös érzékenységgel kezelem.
Az Index internetes hírportál 2007. január 6-án arról az imámról tudósít, aki Londonba látogatva folyamatos gyűlöletbeszédeivel heccelte az arra egyébként nagyon is vevő muzulmán lakosságot az angol őslakosság és Dánia ellen.
A cikk az MTI információi alapján:
Egyfelől tehát meg kéne értetni azon országokból érkező "vendégeinkkel", akik egyébként már oly sokszor visszaéltek vendégjogukkal, hogy mi a különbség a szólás szabadsága és a gyűlöletbeszédek között. Ehhez pedig a történelmi gyökereinket kéne azon kedves muzulmánokkal megismertetni, akik úgy döntenek, Európában szeretnék folytatni életüket.
Már egy korábbi post-ban is utaltam rá, hogy mivel az iszlám társadalmi berendezkedés teljesen eltérő a miénktől, lehet, hogy kedves barátaink úgy gondolják, azért mert a nagypolitika és a média támogatja őket, ezért évszázadokra beférkőzhetik magukat beteg tanításaikkal együtt, és uralkodhatnak felettünk. (Lásd a kereszt levetetése a francia iskolákban, míg a fejkendő viseletének engedélyét megkövetelik, ami egyébként még Törökországban is tilos.) Nem ismerik forradalmainkat, és népi mozgalmainkat, melyek oly sokszor átformálták, néha teljesen váratlanul és előre nem látható módon történelmünket. Ha például Németországban és Svédországban az állam továbbra is milliárdokat szór el mecsetek építésére, arab bevándorló munkanélküliek támogatására, stb. a népnek egyszer elege lesz belőle, hogy érdekeit ennyire figyelmen kívül hagyja a politika. Nagy érvágás a demokráciának a Berlin-Heinersdorfban épülő mecset körüli vitasorozat. Ha sokszor megismétlődik a jelenség, elterjedtebb lesz az iszlamofóbia, mely egyre erősödőben van a nyugat társadalmaiban.
Ha például az osztrák Standard internetes fórumait olvasgatom, mely újság egyébként liberális nézeteiről híres; ez magában foglalja azt is, hogy valószínűleg az olvasói tábora is a liberálisok közül kerül ki, nos azt látom, a legtöbbeknek elege van abból, hogy minket, európaiakat okolnak a muzulmánok sikertelen integrációja miatt.
Nos egy olyan vallás gyakorlója, mely alapelvei közt elutasítja a világi tudást, amely magát felsőbbrendűnek nyilvánítja ki, melynek gyakorlói nem hajlandók a befogadó ország nyelvét megtanulni, stb., nos ezen elemek sikertelen integrációja semmiképp nem a mi vállunkat terheli. Könnyű persze ennek ellenkezőjét elhitetni egy olyan Európával, melynek lakói még nem tették túl magukat a második világháború sokkján. Az iszlám kritikusait egyszerűen rasszistának bélyegezve (mintha az iszlám egy emberfaj lenne, nem pedig egy ideológia), az iszlamisták, és támogatóik (ún. dhimmi, azaz az iszlám felsőbbrendűségét elismerő keresztény) könnyen támadhatalan fedezék mögé tudják helyezni magukat.
Talán a fedezék mögül néha érdemes lenne kitekinteniük és egy kézzel fogható magyarázatot adniuk az iszlám, mint "béke vallása", és a fent ismertetett cikk bonyolult összefüggései között.
Az Index internetes hírportál 2007. január 6-án arról az imámról tudósít, aki Londonba látogatva folyamatos gyűlöletbeszédeivel heccelte az arra egyébként nagyon is vevő muzulmán lakosságot az angol őslakosság és Dánia ellen.
A cikk az MTI információi alapján:
A cikk utolsó mondata muzulmán hallgatóságra enged következtetni, jól látható tehát, mennyire befogadóak a muszlimok a mi kulturális értékeinkkel kapcsolatban. A szólás szabadságát kettős mércével akarják gyakorolni. Egyfelől folyamatosan előkerül médiánkban az iszlám sérthetetlenségének elve, mely az európai társadalmaiknak egyébként oly jelentős mértékben meghatározó kritika gyakorlásának tiltását, mondhatni cenzúrát jelent. (A cenzúra ezesetben öncenzúra, melyet nem hatóság ír ki, hanem a civil kurázsi hiánya eredményezi.) A muzulmánok részéről viszont gyakorlatilag korlátlan szólásszabadság iránti követelés jelenik meg, mely a fent részletezett gyűlöletbeszédeket, valamint az Ahmadinedzsad elnök által meghirdetett holocaust-tagadó karikatúra versenyt is magába foglalja. (Utóbbiról egyébként megjegyzendő, lám a keresztény-zsidó kultúrkör nem hördült fel. Mi, csupán megerősítve érezzük azt a vélekedésünket, hogy a karikatúrákkal az iszlám bebizonyította, mennyire intoleráns, vadállati vallás, mely gyakorlóinak egyetlen célja Izrael elpusztítása és az iszlám, mint a világ felett uralkodó vallás bevezetése).Gyilkosságra való felbujtásban talált bűnösnek egy londoni bíróság egy angliai muzulmánt, aki egy tüntetésen Dánia lebombázására buzdított az ott megjelent karikatúrák miatt. A vádlott 2006 februárjában a londoni dán nagykövetségnél hangosbeszélőn arra uszította a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt tiltakozó tömeget, hogy dobjanak bombát Dániára és az Egyesült Államokra.
A londoni központi büntetőbíróság ügyésze arra hívta fel a figyelmet a vádiratban, hogy a szólásszabadság nem terjed ki a gyűlölet szítására és mások megfenyegetésére. A bíróság később szabja ki a büntetést, amikor már lezárták az ügyben párhuzamosan folyó többi pert is. A vádlott a legsúlyosabb esetben életfogytiglani börtönt is kaphat. A bűnösség kimondásakor a hallgatóság felzúdult, és egy tiltakozó személyt ki kellett vezetni a teremből.
Egyfelől tehát meg kéne értetni azon országokból érkező "vendégeinkkel", akik egyébként már oly sokszor visszaéltek vendégjogukkal, hogy mi a különbség a szólás szabadsága és a gyűlöletbeszédek között. Ehhez pedig a történelmi gyökereinket kéne azon kedves muzulmánokkal megismertetni, akik úgy döntenek, Európában szeretnék folytatni életüket.Már egy korábbi post-ban is utaltam rá, hogy mivel az iszlám társadalmi berendezkedés teljesen eltérő a miénktől, lehet, hogy kedves barátaink úgy gondolják, azért mert a nagypolitika és a média támogatja őket, ezért évszázadokra beférkőzhetik magukat beteg tanításaikkal együtt, és uralkodhatnak felettünk. (Lásd a kereszt levetetése a francia iskolákban, míg a fejkendő viseletének engedélyét megkövetelik, ami egyébként még Törökországban is tilos.) Nem ismerik forradalmainkat, és népi mozgalmainkat, melyek oly sokszor átformálták, néha teljesen váratlanul és előre nem látható módon történelmünket. Ha például Németországban és Svédországban az állam továbbra is milliárdokat szór el mecsetek építésére, arab bevándorló munkanélküliek támogatására, stb. a népnek egyszer elege lesz belőle, hogy érdekeit ennyire figyelmen kívül hagyja a politika. Nagy érvágás a demokráciának a Berlin-Heinersdorfban épülő mecset körüli vitasorozat. Ha sokszor megismétlődik a jelenség, elterjedtebb lesz az iszlamofóbia, mely egyre erősödőben van a nyugat társadalmaiban.
Ha például az osztrák Standard internetes fórumait olvasgatom, mely újság egyébként liberális nézeteiről híres; ez magában foglalja azt is, hogy valószínűleg az olvasói tábora is a liberálisok közül kerül ki, nos azt látom, a legtöbbeknek elege van abból, hogy minket, európaiakat okolnak a muzulmánok sikertelen integrációja miatt.
Nos egy olyan vallás gyakorlója, mely alapelvei közt elutasítja a világi tudást, amely magát felsőbbrendűnek nyilvánítja ki, melynek gyakorlói nem hajlandók a befogadó ország nyelvét megtanulni, stb., nos ezen elemek sikertelen integrációja semmiképp nem a mi vállunkat terheli. Könnyű persze ennek ellenkezőjét elhitetni egy olyan Európával, melynek lakói még nem tették túl magukat a második világháború sokkján. Az iszlám kritikusait egyszerűen rasszistának bélyegezve (mintha az iszlám egy emberfaj lenne, nem pedig egy ideológia), az iszlamisták, és támogatóik (ún. dhimmi, azaz az iszlám felsőbbrendűségét elismerő keresztény) könnyen támadhatalan fedezék mögé tudják helyezni magukat.
Talán a fedezék mögül néha érdemes lenne kitekinteniük és egy kézzel fogható magyarázatot adniuk az iszlám, mint "béke vallása", és a fent ismertetett cikk bonyolult összefüggései között.
2006. december 30., szombat
Az iszlám és az iszlamizmus
Az alábbi bejegyzés gondolatainak forrása az Europäische Werte portálról származik.
Nekünk, az iszlám kritikusainak gyakran szemére vetik, hogy minden muzulmánt egy kalap alá veszünk. Nem teszünk különbséget, így a vád, az iszlám és az iszlamizmus között. Ugyanakkor a mainstream média sem választja el egymástól egyértelműen ezeket a fogalmakat. Több helyen olvasható (azaz majdnem mindenhol), hogy az iszlám a béke vallása. Az iszlamizmus ezzel szemben - nos igen, ez lenne az iszlám fundamentalizmus, a terrorizmus, mindaz a veszély, melyet az iszlám magában hordoz. Eddig érthető.
Nézzük meg az egyes konkrét eseteket. Ilyenkor az állampolgár teljesen magára van utalva. Más esetekben terítéken kapjuk a korrekt, etikus értékeléseket, közlik mi a helyes, mi helytelen. Gyermekeink már tudják, melyik palack melyik színű konténerbe való (vö.: a cikk eredetije német oldalról való - a ford.). Ebben az egy esetben azonban magunkra vagyunk utalva. Nézzük csak:
Az al Quaida egyértelműen egy iszlamista szervezetet (remélem ebben egyetértünk).
Cat Yusuf Islam, előadóművész, aki áttért az iszlámra, ugyanakkor iszlamista terrorszervezeteknek rendezett adománygyűjtést.
Szomáliában jelenleg az iszlamisták harcolnak az etiópokkal, mint arról az alábbi német nyelvű hírportálokon olvashat az érdeklődő, itt, itt és itt.
A szomáliai harcosokhoz hasonló katonák azonban már nem iszlamisták, ha Libanonból Izraelre lőnek ki rakétákat (ehhez lakóházakat és óvodák környékét használva bázisnak - a ford.), vagy Koszovóban a szerbek ellen harcolnak. Egyáltalán: senki nem iszlamista, aki a szerbek ellen harcol!
A Hezbollah egy fundamentailsta szervezet, mindaddíg, amig Libanonban harcol. Azonban amint Berlinben megnyitnak egy vállalatot, iszlám szervezetté alakulnak át.
A Mili Görüs eddig az őszig egy fundamentalista szervezet volt, majd Schäuble belügyminiszterrel folytatott párbeszédük óta iszlám szervezetté változtak.
Vajon a Szomáliában harcoló iszlamisták megmaradnak fundamentalistáknak, vagy rájuk is iszlám szerveződésként kell majd tekinteni, ha Európába jönnek?
Nézzük meg egy kicsit a történelmet:
Az oszmánok iszlamisták voltak? Vajon a tatárok, akik Kaffa ostromakor pestissel fertőzött emberi tetemeket katapultáltak a városfalakon belülre, iszlamisták voltak? A tetemek post mortem iszlamisták voltak? Mohammed talán nem volt iszlamista? Hát a sógora, Ali?
Nekünk, az iszlám kritikusainak gyakran szemére vetik, hogy minden muzulmánt egy kalap alá veszünk. Nem teszünk különbséget, így a vád, az iszlám és az iszlamizmus között. Ugyanakkor a mainstream média sem választja el egymástól egyértelműen ezeket a fogalmakat. Több helyen olvasható (azaz majdnem mindenhol), hogy az iszlám a béke vallása. Az iszlamizmus ezzel szemben - nos igen, ez lenne az iszlám fundamentalizmus, a terrorizmus, mindaz a veszély, melyet az iszlám magában hordoz. Eddig érthető.
Nézzük meg az egyes konkrét eseteket. Ilyenkor az állampolgár teljesen magára van utalva. Más esetekben terítéken kapjuk a korrekt, etikus értékeléseket, közlik mi a helyes, mi helytelen. Gyermekeink már tudják, melyik palack melyik színű konténerbe való (vö.: a cikk eredetije német oldalról való - a ford.). Ebben az egy esetben azonban magunkra vagyunk utalva. Nézzük csak:
Az al Quaida egyértelműen egy iszlamista szervezetet (remélem ebben egyetértünk).
Cat Yusuf Islam, előadóművész, aki áttért az iszlámra, ugyanakkor iszlamista terrorszervezeteknek rendezett adománygyűjtést.
Szomáliában jelenleg az iszlamisták harcolnak az etiópokkal, mint arról az alábbi német nyelvű hírportálokon olvashat az érdeklődő, itt, itt és itt.
A szomáliai harcosokhoz hasonló katonák azonban már nem iszlamisták, ha Libanonból Izraelre lőnek ki rakétákat (ehhez lakóházakat és óvodák környékét használva bázisnak - a ford.), vagy Koszovóban a szerbek ellen harcolnak. Egyáltalán: senki nem iszlamista, aki a szerbek ellen harcol!
A Hezbollah egy fundamentailsta szervezet, mindaddíg, amig Libanonban harcol. Azonban amint Berlinben megnyitnak egy vállalatot, iszlám szervezetté alakulnak át.
A Mili Görüs eddig az őszig egy fundamentalista szervezet volt, majd Schäuble belügyminiszterrel folytatott párbeszédük óta iszlám szervezetté változtak.
Vajon a Szomáliában harcoló iszlamisták megmaradnak fundamentalistáknak, vagy rájuk is iszlám szerveződésként kell majd tekinteni, ha Európába jönnek?
Nézzük meg egy kicsit a történelmet:
Az oszmánok iszlamisták voltak? Vajon a tatárok, akik Kaffa ostromakor pestissel fertőzött emberi tetemeket katapultáltak a városfalakon belülre, iszlamisták voltak? A tetemek post mortem iszlamisták voltak? Mohammed talán nem volt iszlamista? Hát a sógora, Ali?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
