A béke vallásának további terjesztése, avagy terrorveszély Németországban

"August Hanning, államtitkár, egykori BND (Bundesnachrichtendienst - Szövetségi Hírszerzés - a ford.) az RTL televíziónak Németország terrorfenyegetettségéről nyilatkozott. Az RTL jelentése szerint a terroristák konkrét támadási tervvel úton vannak, vagy már be is utaztak a Szövetségi Köztársaság területére. A hatóságok mindent megtesznek a csapás megelőzése érdekében."

Hanning elmondása szerint:
"A terrortámadások egyik lehetséges fordatókönyve, melyet fontolóra kell vennünk, az az, hogy a csapás végrehajtói logisztikailag felkészülve, magukat álcázva/elkendőzve beutaznak köztársaságunkba, majd a támadás végrehajtása után megpróbálják elhagyni Németország területét.

Attól tartok, hogy itt, Németországban is számolnunk kell egy terrortámadás lehetőségével. Polgárainkat csak arról tudjuk biztosítani, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy erre a csapásra minél később kerüljön sor."

Akik a biztonságunkért fáradoznak.

forrás

Nem harap, csak játszani akar

A mai nap Németországban is fokozott terrorveszélyre hívták fel a figyelmet, és megerősítették az USA képviseletek védelmét. Ezenkívül felhívták a Németországban tartozkodó amerika állampolgárok figyelmét a fokozott körültekintésre. A terrorveszély egyelőre csak a német területen lépett életbe.

Utoljára Németországban egyébként pár hónappal ezelőtt volt hasonlóan feszült a hangulat, amikoris néhány, a béke vallását terjesztő fiatalember néhány regionális vonatot szeretett volna felrobbantani. Tervük a német hatóságok gyors reagálásának következtében kudarcba fulladt. A fiatalemberek ellen indított per Beirutban folytatódik. Az eddigiek során kiderült, hogy a Jihad Hamad nevű főgyanúsított " a karikatúrák megjelenéséből fakadóan érzett sértettsége miatt akart bombamerényletet elkövetni az iszlám védelmében!"
Ayman Hawát, egy másik gyanúsítottat védője, mint "békés, nyugodt" muszlimot jellemzett... róla tudni kell, hogy ez volt az első alkalom, hogy külföldön volt, és még útlevelet sem állítottak ki neki.

A védőügyvéd hozzátette: "Különbséget kell tennünk az odaadás, fanatizmus és terrorizmus között"...

Szerintem mindannyiunk nevében beszélek, amikor azt mondom, Európa nem kér az "odaadó muszlimokból"... bár tudjuk, ők csak játszani akarnak...

Kéretik azonban őket nem etetni, és a ketrectől legalább két méter távolságot tartani...

Emlékszünk még?

Épp most néztem meg a "World Trade Center" c. filmet Nicolas Cage főszereplésével, és felidéződött bennem néhány emlék, és megfogalmazódott néhány kérdés.

Csak úgy emlékeztetőül:

Emlékszik még a kedves olvasó, mit csinált, amikor meghallotta a híreket a támadásról? Én igen. Én otthon voltam, édesapámmal hallgattuk a rádiót, és azt hittük, egy regényt, vagy moziműsort mutatnak be. Aztán édesapám bekapcsolta a televíziót, és láttuk, hogy amit hallottunk, az valóság.
Emlékszünk még az első sokkra? Milyen hihetetlennek tűnt, hogy egy békésnek induló keddi napon egy új korszak sötét felhője borította be az eget. Aznap, azon az órán vége volt a 20. századnak. Azon az órán lezáródott a korszak, amikor hadseregek állnak egy háborúban egymással szemben, és katonák harcolnak katonák ellen. Az új célpont a civil lakosság. Terhes édesanyák, iskolatáskával az iskolába igyekvő gyerekek, a reggeli kávétól ébredező munkábaigyekvők az új célpontjai "Allah harcosainak".
Emlékszünk még a képekre, amikor a füstölgő épületből kétségbeesett emberek ugráltak ki, életüket menteni próbálva? Emlékszik a kedves olvasó a zuhanó testekre? Az utcán pániktól sikoltó és síró emberekre? Hány szerelmes ifjú tért aznap este egyedül nyugovóra, párnájába sírva, ahol reggel még kedvesét csókkal ébresztette? Hány kislány kérdezhette aznap este édesanyját, hogy édesapja mikor jön haza? Mi járhatott aznap este azok fejében, akik elvesztettek valakit?

Aznap megmutatta az iszlám az igazi arcát, és ezen azóta sem változtatott. Ha az iszlám a béke vallása lenne, aznap tiltakozó muszlimok ezrei vonultak volna ki az utcákra, és közösen küzdenénk ma is a terroristák ellen. Ehelyett mi történt? Emlékszik a kedves olvasó az aznapi hírekre? Palesztínában, Irakban és Afganisztánban 2001. szeptember 11-én muszlimok ezrei vonultak az utcákra és gépfegyvereikkel a levegőbe lövöldözve ünnepelték "Amerika bukását" és éltették Bin Ladent.
Azóta sem hangzott el muzulmán részről, hogy a történteket a muszlim vezetők és a muszlim nép elítéli... ehelyett nap mint nap halljuk a híreket, hogy épp min vannak megsértődve, hogyan érzik magukat megbántva. (Mint tudjuk a legújabb hisztijük a 300 c. film.)
Ha az iszlám a béke vallása lenne, az elmúlt éveket csende visszahúzódásban töltötték volna a hívők, legalább addig, amíg túltesszük magunkat a sokkon, legalább addig, amíg a gyászunk tart. De a muzulmánok meggyalázzák viselkedésükkel a halottaink emlékét. Közös gyász helyett csak vádaskodnak, számonkérnek, önös érdekeiket hangoztatják. Többet, többet akarnak... még, még, még!!
Míg a vádaskodás és sérelmezések folynak, Európa is elszenvedett két nagyobb terrortámadást. Testvéreink százai haltak meg - ártatlan civilek - Madridban és Londonban. És a karikatúrabotrány kapcsán a legnagyobb vívmányunk, a szólás szabadsága is óriási érvágást kapott. Mindezt a legkisebb muzulmán részről érkező részvét, vagy megbánás sem követte. A londoni támadások másnapján muzulmán vezetők felkeresték Tony Blair miniszterelnököt, és aggodalmukat fejezték ki, hogy az eset esetleg hátrányos helyzetbe hozza majd a muzulmánokat. Kérték a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzon arról, hogy a terrorcselekmények és a muszlim vallás közt nincs összefüggés. Kérték, mondja ki nyilvánosan, hogy az iszlám a béke vallása.
Az áldozatok hozzátartozóinak ezt a megaláztatást szeretteik halálának másnapján kellett meghallgatniuk.

Ha legközelebb elváltok a kedveseitekkel, nézzetek a szemébe, és egy pillanatra jusson eszetekbe, milyen szörnyű lenne, ha soha többet nem látnátok egymást. Próbáljátok egyszer beleélni magatokat azok helyébe, akik akkor reggel ugyanúgy elbúcsúztak a kedveseiktől, és talán meg sem fordult a fejükben, hogy az aznap reggeli puszi, az utolsó, amit adnak egymásnak. Vajon joga van-e bárkinek is önös érdekektől vezérelve, vallási fanatizmusból, elszakítani egymástól a szeretteket. Ha legközelebb a metróban egy kisgyermekét babusgató anyukát láttok, jusson eszetekbe, hogy olyan emberek élnek köztünk, akiknek e látvány kapcsán az jut eszükbe, hogy ha felrobbantaná őket, akkor a paradicsomban szüzek várnának rá. Nézzetek az anyuka szemébe, és gondoljatok rá, hogy akik Londonban a terrorcselekményeket elkövették, talán egy ugyanilyen anyukával szemben ültek, aki talán épp élete legboldogabb percei egyikét élhette át, amint gyermekét ölelte. Talán épp a jövőt tervezgette, elképzelte, hogyan kíséri el az iskolába az első nap, milyen büszke lesz rá, ha egyetemre megy, de lehet, hogy a holnapi állatkerti láto... BUMMMMM! Insallah!
Egy idióta vallási fanatikus másképp akarta!

Ezek után a szörnyű tettek után vajon van-e bárkinek is joga, akiben a legcsekélyebb emberi érzelmek is vannak, kiállni, és büszke muzulmánnak vallani magát? Megengedhetjük-e, hogy ezeket a pusztító, romboló elveket a szomszédságunkban terjesszék?

Számomra az iszlám elvei és minden fajta iszlámmal kapcsolatos szlogen hangoztatása egy szinten van bármilyen más néppusztító, gyilkos elvrendszer ideológiájával. Ha muzulmánt látok vallási öltözetben, nem tartom többre, mintha egy fiatalt látnék náci egyenruhában. Az "Allahu akbar" felkiálltás az én füleimnek "Sieg heil". A Korán számomra a Mein Kampf. A muszlimok az elmúlt években minden egyes tettükkel rászolgáltak, hogy kivívják megvetésünket. A saját életünket nem fogjuk alávetni a politikai korrektségnek. Az iszlámnak nincs többé létjogosultséga a nyugaton.

Így sikerüljön...

Kívánom a muzulmán terroristáknak, hogy ezentúl minden merényletüknek ez legyen a végkimenetele. A német autóiparnak meg gratulálok - őszintén - nagyszerű ötletéhez a reklámért, melyről mondanom sem kell, hogy nem került nyilvános sugárzásra...

Inkább halott, mint keresztény

Az alábbi cikket a Dhimmiwatch blogban tették közzé. Egy muzulmán apáról szól, aki halálosan fenyegeti keresztény feleségét és gyermekét, mondván: vagy jó muzulmán lesz belőlük, vagy halott... a cikkel azt a nézetemet szeretném alátámasztani, hogy az iszlám nem fér meg más vallásokkal békében!
Hiába mondják az iszlám oly buzgó hívői, hogy ennek az esetnek semmi köze az iszlámhoz, a nyugati sajtó tele van ilyen esetekkel, naponta százával érkeznek hírek és blogbejegyzések olyan esetekről, amikor a muzulmánok erőszakosan akarják hitüket terjeszteni. És kérdem én; miről szólna másról az iszlám, mint a hívők gyakorlatáról? Bele lehet magyarázni a dzsihádba is, hogy az belső lelki vívódás (mint egyébként a Mein Kampf is), azonban ha a hívők nem így értelmezik, hanem keresztények és zsidók írtásaként, akkor a Koránt le lehet húzni a klotyón.
A kommunizmus is gyönyörű szép ideológia volt; mindenki egyenlő, mindenki megoszt embertársaival mindent. Aztán ahogy megvalósult az egy más kérdés. Ma mindenesetre nehéz lenne bárkit is találni Európában, aki a sztálinista rendszerről pozitívan nyilatkozna.

Az iszlámmal persze az a baj, hogy ott még az ideológia sem szép. Csúnya ideológia még csúnyább módon valósul meg; csak néhány elemet említve; a hit erőszakos terjesztése, a nők elnyomása, a családfő élet-halál ura a családban, mindenféle reform alapvető elvetése, a nem-muzulmánok lenézése, másod-, harmadrangú személyeknek tartása.

Nézzük hát, hogyan vívódik saját belső lelkében az amerikai muzulmán családapa az gonosznak szörnyű kísértésivel:

A cikk a konzervatív World Net Daily -ben jelent meg, január 2-án.

Egy keresztény hölgy, aki egykor az FBI informátora volt férjének állítólagos terrorista kapcsolatai kapcsán, most válni szeretne a radikális muzulmánnak leírt férjétől, aki azt mondta, büszke lenne fiaira, ha azok felrobbantanák magukat Allah nevében.

A nő azonban egyedül küzd, miután a hölgy ügyvédje visszalépett az ügytől, és a bíró nem engedte új ügyvéd megjelenését a bíróság előtt. Ezután a bíró a tárgyalás elhalasztásának kérelmét is elutasította.

Rosine Collin Ghawji két fiának élete a tét, melyről az asszony férje azt nyilatkozta, "vagy jó muzulmánok lesznek, vagy meghalnak".

Ghawji asszony tehát nem csak a saját szabadságáért küzd, hanem két fiának, Louis-nak és Takek-nek az életéért is, amelyet apjuk radikális iszlamista tervei veszélyeztetik.

Joe Kaufman, aki évek óta vezet egy terrorellenes szervezetet, megjegyezte, hogy Ghawji asszony gyermekei e-mail-en és egyéb kommunikációs csatornákon keresztül próbálták közölni barátaikkal, hogy apjuk Szíriába akarja küldeni őket, akaratuk ellenére, nagyapjuk pedig azt igérte, jól elveri őket, ha megérkeztek.

... folytatás következik ...

Bin Bakri megmondja a frankót: "Látjuk mi még az iszlám lobogóját a londoni Big Ben-en lobogni"

Az alábbi bejegyzés a Politically Incorrect blogról származik, 2006. dec. 28-i datálással.

Omar bin Bakri (a képen), szíriai születésű brit iszlamista, az "Al Muhajirun" szervezet egykori vezetője, aki 2005. októberében felhagyott tevékenységével Nagy-Britanniában és ma Bejrútban él, interjút adott az arab Al Sharq Al-Awsat c. újságnak. Az interjúban bin Bakri azt nyilatkozta, nem tervezi visszatérését a szigetországba mindaddig, míg "a terrorellenes törvényeket, melyek békés muzulmánokat terrorizálnak, vissza nem vonják", illetve míg "egy napon hű muzulmánok Nagy-Britanniát - Allah segítségével - Iszlamisztánná nem változtatják."

Kivonatok az interjúból:

Kérdés: Tartja magát korábbi kijelentéseihez, különösen ahhoz, melyben megtiltja, hogy információkat adjanak ki terroristákról?

Omar Bakri: Muzulmánokra vonatkozó információk kiadását - mindegy, hogy azokról van szó, akik a dzsiháddal küzdenek Allah ügyéért, vagy egyszerű muszlimokról van szó - a brit és amerikai rendőrségnek, vagy más hitetlen és hitehagyott biztonsági szerveknek (akár az arab, vagy muzulmán államokban), tiltják a sária törvényei. Az eretnekség egy fajtájáról van szó, mely a tettest eltávolítja az iszlám védelméből. Ez a cselekedet a hitetlenek támogatása muzulmánok ellen. Allah pedig azt mondta: Közületek, aki ezekkel barátkozik, közülük valóvá válik. [Koran 5:51]

Kérdés: Gondolkodott-e már azon, hogy visszatér Nagy-Britanniába?

Bakri: Addig nem, amíg érvényben vannak azok a terrorellenes törvények, melyek a terrorellenes küzdelmek jelszavával békés muzulmánokat terrorizál. Olyanoknak, mint én, tiltja a sária-törvénykezés a visszatérést egy ilyen országba, mert ez a cselekedet abba a kategóriába tartozna, hogy "kiadom magam fogolyként". Az iszlám ezt tiltja.

Zárójeles megjegyzés, a többi népheccelő agymosott, terrorista imám követhetnék a jó példát és ők is "csomagolhatnának". A probléma csak az, hogy ezek az emberek nem nyugszanak egy helyben; szeretik a távolból mozgatni a szálakat. Például - hobbiszinten - szeretnek tizenéves kisgyerekeket rábeszélni, hogy erősítsenek magukra bombát és szálljanak fel a buszra. Mily bátor cselekedet... (a ford.)

Kérdés: Ön szerint véget ért "Londonisztán", bezárták a kapukat?

Bakri: Amit ma Londonisztánnak neveznek, tulajdonképpen Eretnekisztán, azaz dar al-kufr (a hely, ahol az eretnekek laknak). Úgy vélem, egy napon hű muzulmánok - Allah segítségével - ezt Iszlamisztánná változtatják majd, dar al-islam - má, azaz a hellyé, ahol az iszlám lakik, ugyanúgy, ahogy tették ezt a muzulmánok Etiópiában (mely az egyik legősibb keresztény államalakulat volt - a ford.), vagy Indonéziában tették. Ekkor megvalósul a nagyszerű iszlám álom. Látjuk majd a zászlókat lobogni, rajtuk a felirattal: "Allah az egy isten". Ezek a zászlók a Big Benen és a brit parlament épületén lengenek majd... Allah segítségével.

Személyes kedvenc részletem jól mutatja a Bakrihoz hasonló gondolkodású elemek integrációra való hajlandóságát:

Kérdés: Mit tanácsol a brit muzulmán fiatalságnak, és tanítványainak, akik oly távol vannak most Öntől?

Bakri: Azt javaslom a muzulmán ifjaknak általában, szeretett tanítványaimnak pedig különösen, hogy ne asszimilálódjanak a pogány (jahili) brit társadalomba, de azért ne is zárják el magukat az emberektől. Prédikáljanak Allah nevében. Parancsolják meg a jót, és tiltsák meg a rosszat, engedelmeskedjenek Allahnak, és tartsák magukat távol a hitetlenektől és politeistáktól, valamint (tartsák magukat távol) ezek szokásaitól, tradícióitól és törvényeiktől. Maradjanak hűek a Koránhoz és a Szunnához, ahogy tették azt Mohammed korában az első hívők.

Kiemelendő: "tartsák magukat távol törvényeiktől". Itt olyan finomságokra érdemes gondolni, mint a sária törvények követése Európában, azaz például családtag megölése a "család becsületének megőrzése" céljából, vagy akár a burka viseletének kötelezettsége, mely a nőket elzárja a külvilágtól.

Az iszlám tehát a béke vallása.