Kedvencem, amikor arab országokból Európába érkeznek "menekültek" menedéket keresve, majd itt eltöltve pár évet radikálisabbá válnak, mint otthoni "társaik". Történik ez sok török család esetében, akik felháborodva agitálnak a fejkendő viseletének iskolából való kitiltása ellen, noha ez hazájukban, Törökországban már a 20. század kezdete óta tilos.
De történik ez Oslóban is, Norvégia fővárosában, ahol egyes szomáliai menekültek most hirtelen szélsőséges, iszlamista "polgártársaikat" támogatják. Erről írt a Western Resistance portál 2006. december 30-án.
Az Aftenposten cikke arról ír, megértés szükséges azok felé a bevándorók felé, akik valóban osztják a befogadó kultúra értékeit. Jelenleg 8000 szomáliai rendelkezik norvég állampolgársággal. Közülük a legtöbben abban a kaotikus időszakban menekültek, mely Mohamed Siad Barre 1991-es elűzése után következett.
Az Aftenposten egy oslói kávézót (Café Bolsho) látogatott meg, mely a szomáliaiak kedvenc gyülekezőhelye. Az újság a bent ülők véleményére volt kiváncsi a szomáliai eseményekkel kapcsolatban. Egyikük egy asztalra csapva közölte: "Ha az etiópok továbbra is megszállják Szomáliát, nem ülünk itt tovább. Visszamegyünk Szomáliába és mi is küzdünk!"
Egy másik bent ülő azt mondta: "Tartom a kapcsolatot azóta is rokonaimmal Mogadishu-ban. Az etióp katonák megerőszakolják asszonyainkat és civilek torkát vágják át a városban. Mindenzt az 1977-es megalázó vereségük megbosszulására." Utalt Szomália illegális megszállására Etiópia által az Ogaden régióban, ahol számos szomáliai él.
A szomáliaiai eseményekről részletesen ír testvéroldalunk, a Napi Dzsihád:
Első rész
Második rész
De történik ez Oslóban is, Norvégia fővárosában, ahol egyes szomáliai menekültek most hirtelen szélsőséges, iszlamista "polgártársaikat" támogatják. Erről írt a Western Resistance portál 2006. december 30-án.
Az Aftenposten cikke arról ír, megértés szükséges azok felé a bevándorók felé, akik valóban osztják a befogadó kultúra értékeit. Jelenleg 8000 szomáliai rendelkezik norvég állampolgársággal. Közülük a legtöbben abban a kaotikus időszakban menekültek, mely Mohamed Siad Barre 1991-es elűzése után következett.
Az Aftenposten egy oslói kávézót (Café Bolsho) látogatott meg, mely a szomáliaiak kedvenc gyülekezőhelye. Az újság a bent ülők véleményére volt kiváncsi a szomáliai eseményekkel kapcsolatban. Egyikük egy asztalra csapva közölte: "Ha az etiópok továbbra is megszállják Szomáliát, nem ülünk itt tovább. Visszamegyünk Szomáliába és mi is küzdünk!"
Egy másik bent ülő azt mondta: "Tartom a kapcsolatot azóta is rokonaimmal Mogadishu-ban. Az etióp katonák megerőszakolják asszonyainkat és civilek torkát vágják át a városban. Mindenzt az 1977-es megalázó vereségük megbosszulására." Utalt Szomália illegális megszállására Etiópia által az Ogaden régióban, ahol számos szomáliai él.
A legtöbben egyetértettek a kommentárokkal, és azt állították, hogy rokonaik elbeszélései szerint az iszlamista rezsim alatt jobb volt az élet Szomáliában, mint a "hadurak által vezetett törvény nélküli rendszer", mely azt követte.
Nem mindenki érez hasonlóan. A norvég Szomáliai Tanács 11 kisebb csoportot képvisel. Elnöke, Shirdon M. Abdakarim azt állítja, a Tanács az átmeneti kormányt támogatja, melyet az ENSZ alakított 2004-ben.
Azt állította, hogy számos szomáliai menekült visszatért hazájába, de arról nincsenek információi, hogy hányan tettek így.
A szomáliaiai eseményekről részletesen ír testvéroldalunk, a Napi Dzsihád:
Első rész
Második rész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése