Időközben a Polgári Kezdeményezések Szövetsége (Bundesverband für Bürgerinitiative) állást foglalt a kölni mecset építésének kérdésében. Az állásfoglalás főbb pontjai:
Összehasonlítva a készülő mecset méretarányait a kölni dómmal, a méretek hasonlóan hatalmasak az 1880-as kölni építkezésekhez. A mecset tervezett alapterülete 20.000 m2, melynek kb. 1/10-e imaterem, a többi terület muszlim kereskedőknek és szervezeteknek, köztük a szélsőséges török DITIB szervezetnek ad otthont. Utóbbiról azt kell tudni, hogy jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy törökországban a keresztény szerzeteseket ne ismerjék el vallási követnek, akik 35 év nem engedik törökországban a keresztény papi szeminárium újra-megnyitását, mindamellett hozzájárult (gazdasági érdekelstései miatt) egy pornómozi megnyitásához törökországban. Ezalatt a szervezet aktívan segíti az imámok bejövetelét Németországba.
A mecset érdekessége, hogy méreteiből adódóan teljesen megváltoztatja a kölni városképet. A kölni városkép mindeddig - különösen a belvárosi, ill. a dóm körüli részek - meg tudta őrizni ( a háború utáni újjáépítések után is) tradícionális hangulatát. Tipikus német belvárosi rész várja a látogatókat, melyet tökéletesen megbontana egy keleties típusú giccses-kupolás mecset.
A mecset építéséről a városvezetés az érintett polgári lakosság (Ehrenfeld) egyértelmű negatív állásfoglalása (demonstrációk, petíciók) ellenére döntött. A tiltakozó polgárokat "szélsőjobb", "xenofób", és "rasszista" jelzővel titulálták.
A dolog pikantériája (ez nincs benne a fenti szervezet levelében), hogy a mecset építése ELLEN több (igaz, kisebb) török és muszlim szervezet is állást foglalt, mondván, feleslegesen provokálja a lakosságot.
Több elemzés napvilágot látott már arról, hogy a mecsetek egyáltalán nem segítik elő az integrációt, hiszen egyértelműen kizárólag a muzulmánok helye. Ezt fokozza, hogy a mecsetekben török és arab nyelven folyik a gyermekek oktatása, valamint súlyosbítja a helyzetet, hogy időközben török nyelven hozzáférhetővé tették a "Mein Kampf"-ot.
A kezdeményezés levelében érdekes elemzés hangzik el arról is, hogy mennyiben segíti (vagy mennyiben nem) a mecset építése az iszlám "honosítását". Számos más vallásnak sikerült az európai kultúra részévé válni komoly összeütközések nélkül. A buddhizmustól kezdve az ufó-hívőkig sok irányzatot felsorol a levél. (Hozzáteszem, a szcientológusokat németországban nem elfogadott, veszélyes szektaként tartják számon és a belbiztonság figyeli a híveiket - nagyon helyesen). Ehhez képest az iszlámnak kevésbé sikerül beilleszkednie, mely valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az iszlámban a világi és politikai hatalom nem válik el. A megérkező muzulmán imámok egyben jogi tanácsadók és képviselők is. (Különösen nagy probléma ez a sharia törvénykezés gyakorlásakor európában, amikor apák a lányaikat "a családbecsülete érdekében" ölik meg).
A blog címében olvasható felvetés is a polgári kezdeményezéstől származik.
Időközben Ayyub Axel Köhler, a Muszlimok Németországi Tanácsának vezetője azt nyilatkozza a felvetésekre, "nem várható el tőlünk, hogy átírjuk a Koránt úgy, [...] ahogy az itteniek elvárják".
Nos igen. Az egyes vallási előírásokat illene az alkotmányainkkal és a mi értékeinkkel egyeztetni a mi országainkban. Amennyiben nem hajlandók a Koránt a törvényeinkkel összehangban értelmezni, fontolóra kellene venni, hogynem lenne érdemesebb egy olyan országba kivándorolnuk, ahol a Korán előírásai alapértelmezések a törvénykezésben. Tekintettel arra, hogy az érintettek társadalmainknak nem részei, hanem párhuzamos társadalmakban és gettókban őrzik saját kultúrájukat, a kivándorlás sem kulturális, sem nyelvi nehézségekbe sem ütközne.
Aki a levélre kiváncsi, itt olvashatja el.
Összehasonlítva a készülő mecset méretarányait a kölni dómmal, a méretek hasonlóan hatalmasak az 1880-as kölni építkezésekhez. A mecset tervezett alapterülete 20.000 m2, melynek kb. 1/10-e imaterem, a többi terület muszlim kereskedőknek és szervezeteknek, köztük a szélsőséges török DITIB szervezetnek ad otthont. Utóbbiról azt kell tudni, hogy jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy törökországban a keresztény szerzeteseket ne ismerjék el vallási követnek, akik 35 év nem engedik törökországban a keresztény papi szeminárium újra-megnyitását, mindamellett hozzájárult (gazdasági érdekelstései miatt) egy pornómozi megnyitásához törökországban. Ezalatt a szervezet aktívan segíti az imámok bejövetelét Németországba.
A mecset érdekessége, hogy méreteiből adódóan teljesen megváltoztatja a kölni városképet. A kölni városkép mindeddig - különösen a belvárosi, ill. a dóm körüli részek - meg tudta őrizni ( a háború utáni újjáépítések után is) tradícionális hangulatát. Tipikus német belvárosi rész várja a látogatókat, melyet tökéletesen megbontana egy keleties típusú giccses-kupolás mecset.
A mecset építéséről a városvezetés az érintett polgári lakosság (Ehrenfeld) egyértelmű negatív állásfoglalása (demonstrációk, petíciók) ellenére döntött. A tiltakozó polgárokat "szélsőjobb", "xenofób", és "rasszista" jelzővel titulálták.
A dolog pikantériája (ez nincs benne a fenti szervezet levelében), hogy a mecset építése ELLEN több (igaz, kisebb) török és muszlim szervezet is állást foglalt, mondván, feleslegesen provokálja a lakosságot.
Több elemzés napvilágot látott már arról, hogy a mecsetek egyáltalán nem segítik elő az integrációt, hiszen egyértelműen kizárólag a muzulmánok helye. Ezt fokozza, hogy a mecsetekben török és arab nyelven folyik a gyermekek oktatása, valamint súlyosbítja a helyzetet, hogy időközben török nyelven hozzáférhetővé tették a "Mein Kampf"-ot.
A kezdeményezés levelében érdekes elemzés hangzik el arról is, hogy mennyiben segíti (vagy mennyiben nem) a mecset építése az iszlám "honosítását". Számos más vallásnak sikerült az európai kultúra részévé válni komoly összeütközések nélkül. A buddhizmustól kezdve az ufó-hívőkig sok irányzatot felsorol a levél. (Hozzáteszem, a szcientológusokat németországban nem elfogadott, veszélyes szektaként tartják számon és a belbiztonság figyeli a híveiket - nagyon helyesen). Ehhez képest az iszlámnak kevésbé sikerül beilleszkednie, mely valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az iszlámban a világi és politikai hatalom nem válik el. A megérkező muzulmán imámok egyben jogi tanácsadók és képviselők is. (Különösen nagy probléma ez a sharia törvénykezés gyakorlásakor európában, amikor apák a lányaikat "a családbecsülete érdekében" ölik meg).
A blog címében olvasható felvetés is a polgári kezdeményezéstől származik.
Időközben Ayyub Axel Köhler, a Muszlimok Németországi Tanácsának vezetője azt nyilatkozza a felvetésekre, "nem várható el tőlünk, hogy átírjuk a Koránt úgy, [...] ahogy az itteniek elvárják".
Nos igen. Az egyes vallási előírásokat illene az alkotmányainkkal és a mi értékeinkkel egyeztetni a mi országainkban. Amennyiben nem hajlandók a Koránt a törvényeinkkel összehangban értelmezni, fontolóra kellene venni, hogynem lenne érdemesebb egy olyan országba kivándorolnuk, ahol a Korán előírásai alapértelmezések a törvénykezésben. Tekintettel arra, hogy az érintettek társadalmainknak nem részei, hanem párhuzamos társadalmakban és gettókban őrzik saját kultúrájukat, a kivándorlás sem kulturális, sem nyelvi nehézségekbe sem ütközne.
Aki a levélre kiváncsi, itt olvashatja el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése